Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Interjú Márton Árpád parlamenti frakcióvezetõvel - Kisebbségi törvényt hozhat a Mikulás
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=202&menu=


 

  A képviselõházban a kormányfõ kérésének ellenére nem tárgyalják sürgõsségi eljárással a törvénytervezetet. Egyáltalán megszavazzák az alsóházban a jogszabályt?

Úgy gondolom, megszavazzák.

Egyeztettek errõl a kormánypártok?

A koalícióban részt vevõ négy politikai alakulat elnökei megegyeztek abban, hogy a törvényt a kormány által elfogadott formában megszavazzák a frakciók. A Kisebbségi Tanács nyilatkozatot adott ki a törvénnyel kapcsolatban. Az egyhangúlag elfogadott dokumentum kimondja: ez a törvény minden romániai kisebbség érdekét szolgálja, és felkérik a felelõs politikusokat, hogy fogadják el azt a kormány által benyújtott változatban.

A konzervatívok továbbra is azt hangoztatják, ha nem teljesülnek a feltételeik, nem szavazzák meg a törvényt.

Teljesítjük a konzervatívok feltételeit.

A törvényen belül?

Javasoltuk, hogy törvényen belül is megjelenjen az utalás a szabályozásra, de a konzervatívok kérésére kivettük. Azt javasoltuk, hogy ha valamelyik román vagy nemzeti kisebbség egy adott helyi tanácsban nem szerez mandátumot, de képviselete, illetve pártja elérte a szavazatok legalább három százalékát, akkor a választási törvénynek megfelelõen kapjon egy mandátumot. Következett volna, hogy a választási törvényben elfogadjuk a Konzervatív Párt képviselõjének módosító indítványát. Mielõtt benyújtottuk volna módosító javaslatainkat a kisebbségi törvényhez, újabb egyeztetésre ültünk össze a konzervatívokkal. Jogi szakértõjük kérése azt volt, hogy a törvénybe ne kerüljön be ilyen jogi norma, maradjon inkább a választási törvényben. A választási törvény módosítása már a szenátus elõtt van, ahol a jogi bizottság várhatóan hamar elfogadja az egyezségnek megfelelõ változtatásokat.

Azt állítja, hogy a koalíciós partnerek megígérték: megszavazzák a törvényt. Azonban nem egyszer történt meg, hogy távolmaradás miatt, vagy azért, mert nem szavaztak a kormánypárti honatyák, a törvény elbukott. Mi a garancia arra, hogy most a helyén ül majd mindenki, és szavaz is?

Erre nincs garancia, de mi mindent elkövetünk majd, hogy itt legyenek és szavazzanak.

Az elemzõk és a sajtó szerint a kisebbségi törvény szakítópróba a liberálisok és demokraták között, hiszen Tãriceanu támogatja, azonban a demokraták nem teljes szívvel állnak a törvény mellé.

Ez nem igaz.

Azért emlékszünk: a demokraták hiányoztak a szenátusi szavazáson is.

A képviselõházban még nem tárgyalják a törvényt, ezért nem mondhatom, kik hiányoznak és kik nem. A Demokrata Párt és az RMDSZ csúcsvezetõi szinten egyeztetett, s ott megerõsítették, hogy a demokrata képviselõk támogatják majd a kormány által elfogadott változatot. Koalíciós partnereink megkapták azokat a módosító javaslatokat is, melyek a Velencei Bizottság javaslatait tartalmazzák.

Traian Bãsescu eddig nem szólalt meg a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban, holott az államfõ szinte mindenrõl kifejti a véleményét.

Helyesen teszi, hogy nem szólal meg. Írja alá majd, amit a parlament elfogad.

Mi az õ szerepe a kisebbségi törvény történetében?

Az elnök szerepe, hogy a parlament által elfogadott törvényt ellenjegyezze, vagy ha kifogásai vannak, visszaküldje a törvényhozásnak. A parlament helyt ad vagy sem a kifogásnak, elfogadja a törvény valamelyik változatát, s ezek után az államfõ köteles aláírni. Így írja elõ az alkotmány.

Ez az államelnök szerepe. De mi Bãsescu szerepe?

Én úgy tudom, hogy Románia államelnökét úgy hívják, hogy Traian Bãsescu. Ha van egy másik Bãsescu is, akkor nem tudom, hogy mi a szerepe.

Természetesen ugyanarról a személyrõl beszélünk, de tudjuk, hogy õ a háttérbõl mozgatja az eseményeket.

Lehet, de nem tudok arról, hogy a kisebbségi törvény ellen mozgatna valamit a háttérbõl. Azért, mert én nem tudok háttérmozgásokról, ezek még nem kizártak.

Az ellenzék titkos szavazást kér, éppen azért, hogy lehetõség legyen az átszavazásra. Titkos lesz a szavazás?

December elején jár le a határidõ, addig a bizottságoknak le kell tenniük véleményezésüket. A véleményezésre megkeresett bizottságok közül egyik sem kezdett el ezen dolgozni. Az alapfokon megkeresett három bizottságnak össze kell ülnie, ami még nem történt meg. Még nem tudni, a pártok képviselõi hogyan viselkednek majd bizottsági szinten.

Mindez azt jelenti, hogy a kisebbségi törvény a téli ülésszakban már nem kerül a plénum elé?

Napirendre kerülhet a plénumban. December elején jár le a bizottságok számára a határidõ. Legkorábban a Mikulás hozhat szavazást a plénumban.

Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ akkor sem lép ki a kormányból, ha megbukik a kisebbségi törvény.

Markó Béla ilyesmit nem nyilatkozott.

Ezt közölte a Mediafax a Marosvásárhelyi Rádióban elhangzott interjúra hivatkozva

Ezekben a kérdésekben jobban vigyázok az árnyalatokra, amint Markó Béla is.

Ez mit jelent?

Markó Bélától kell megkérdezni, hogy mit mondott akkor, amikor a Mediafax úgy értette, hogy az RMDSZ nem lép ki. Mi nem fenyegetõzünk a kilépéssel.

Ha a kisebbségi törvényt valamilyen oknál fogva nem szavazza meg a képviselõház, akkor mit tesz az RMDSZ?

Ha bekövetkezik egy ilyen helyzet, akkor az RMDSZ-nek döntenie kell ezzel kapcsolatban. Nem elõlegezhetem meg ezt a döntést.

Frakcióvezetõként a kilépést vagy a kormányszerep további vállalását javasolná?

Azt a szerepet kell betöltenem, hogy meggyõzzem a koalíciós partnereinket, és ha lehet, minél több ellenzéki képviselõt arról, hogy megszavazzák a törvényt.

Politikai szólam vagy valós elhatározás a szociáldemokraták részérõl, hogy nem engedik át a kisebbségi törvényt?

Ezzel kapcsolatban csak találgathatok. Az egyértelmû, hogy a Szociáldemokrata Párton belül egyes emberek politikai érdekbõl változtatják a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontjukat. Ilyen személy Ion Iliescu. Az általa vezetett FSN 1990. január 5-i Nyilatkozatában benne van a székelyföldi területi autonómia is. Miután a két történelmi párt nacionalista szólamokkal kezdett fellépni, Iliescu átváltott szélsõséges nacionalista retorikára, ennek az eredménye a marosvásárhelyi fekete március. Szintén Iliescu üdvözölte az elõzõ törvényhozási ciklusban március 15. alkalmával a romániai magyarságot. Most a szenátusban úgy nyilatkozott, ahogy. Ebben a csapatban a hozzá hasonlóak annak függvényében változtatják az álláspontjukat, ahogy vélt vagy valós érdekük megkívánja. A szociáldemokraták volt mûvelõdésügyi minisztere kijelentette, ameddig õ vezeti a tárcát, addig nem lesz köztéren a Szabadság szobor. Ki szónokolt az emlékmû avatásán, Aradon? Ugyanaz az a miniszter. Most sértõdöttek, és elhatározták, hogy mindenben keresztbe tesznek az RMDSZ-nek. Lehet, egy másik politikai helyzetben másképpen döntenek majd.

Van olyan kártya az RMDSZ kezében, amellyel képes rávenni a szocdemeket, hogy ne tegyenek keresztbe a kisebbségi törvénynek?

Okos frakcióvezetõ nem beszél arról, hogy van vagy nincs ilyen kártya.

Összegezzünk! A kisebbségi törvény mennyire szakítópróbája a koalíciónak, mennyire mutat hiteles képet a kormány és az ellenzék közötti erõviszonyokról?

Más megközelítésbõl viszonyulnék ehhez a kérdéshez. A kisebbségi törvény végszavazása Romániáról alakít képet. Azt mutatja majd meg, hogy a romániai politikai elitben van vagy nincs fele plusz egy létszám, amely nem kisebbségellenes. Ez Romániáról állít majd ki bizonyítványt. A koalícióról az állít majd ki bizonyítványt, hogy a kormányzati programban szereplõ törvényt képes vagy sem megszavazni. Ez egyike a sok más jogszabálynak, melyet annak a képviselõháznak kellene elfogadnia, ahol különbözõ emberek ülnek, s akiknek különbözik a véleményük is. Négy koalíciós párt van, és a kisebbségek képviselõi. Ismétlem: a kisebbségi tanácsban nagyon határozottak voltak a kisebbségi szervezetek, a koalíciós pártokkal szemben is, mert úgy érzik, valakik azt hiszik, nincs rájuk szükségük. Remélem, ez nem következik be, a törvény elutasítása ezt jelentené. A helyzet, amelyrõl diagnózist kaptunk, döntést igényel. Valamennyi felelõsségteljes politikai alakulat, alapos meggondolás után, meg kell hogy hozza a maga számára a döntést.

Csakhogy a koalíción belül is vannak olyanok, akik azt szeretnék, hogy megbukjon a kormány, s fõleg a miniszterelnök.

A parlament egy olyan intézmény, amely az összlétszám fele plusz egy alapján mûködik, vagy nem mûködik. A parlamentnek összes döntését így kell meghoznia, és aki ezt nem számítja bele a történetbe, az nem tudja, hogyan mûködik a törvényhozás. Az, hogy egy, két, tíz vagy száz ember hogyan gondolkodik, ebbõl a megközelítésbõl mellékes.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.